Az irodalom és a kultúra éltető közege: a lokális és a regionális

Általában nagyon keveset, manapság azonban talán egyre többet beszélünk arról, hogy a lokális kultúra milyen megtartó erőt képvisel a nemzeti kultúra szempontjából. A helyi közösségek, a lokális és regionális miliő tényleges táptalaja a később magasabb szintre emelkedő irodalomnak és kultúrának, amely válhat akár nemzeti, akár világméretekben is meghatározó vagy hatást kifejtő tényezővé. A legtöbb esetben csak az alakulási folyamat végeredményéről, a jól ismert szétsugárzó jelenségről ejtünk szót, azt vizsgáljuk, és megfeledkezünk az irodalom és kultúra születésének és felnövekedésének körülményeiről, éltető közegéről, amely nélkül a végső állomás elérése is elképzelhetetlen. Meg vagyunk győződve arról, hogy az igazán fontos, egész életutakat meghatározó tényezők mindenkor helyi szinten történnek, csak a lokális értékből válhat nemzeti vagy nemzetközi hatású életmű. Miként a világörökségi helyszínek is mindenkor a helyi kulturális örökségből nőnek ki, ugyanúgy a lokális irodalom és kultúra produktumai és művelői sem azonnal a „csúcs”-ra születnek, hanem oda kitartó és a helyi közösséget meggyőző munkával jutnak el. Így válik a lokális vagy regionális közeg a kiterjedt alkotói recepció előkészítőjévé, próbaterepévé, sokszor valódi tartós ösztönzőjévé.

A konferencia programja: Program – Lokális és regionális 2018.pdf

Konferenciánk éppen ezért kívánt bekapcsolódni abba a diskurzusba, amely a lokális és regionális vs. globális viszonyát, egymásra hatását, illetve egymást feltételező voltát vizsgálja. Meglátásunk szerint ugyanis a helyi értékek felmutatása alapot teremthet arra, hogy Franz Kafkával együtt mondjuk ki: „a” helyi nem a marginális, másod- vagy harmadrendű szinonimája! Sőt: a magas irodalom és kultúra genezisének helyszíne! Természetesen nem minden terméke jut el a nemzeti vagy nemzetközi piacokra, de az ott elérhető alkotások biztosan innen indultak. Meghatározó jellege ellenére mégis méltatlanul kevés figyelem fordul erre a helyi és regionális közegre. Tudományos konferenciánk ezen kívánt változtatni oly módon, hogy a gyökerekig lemenve tárta fel azt a soknyelvű és konfesszionálisan összetett kulturális-társadalmi közeget, amely kitermelte magából irodalmunk és kultúránk jeles képviselőit.

A Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportja hagyományteremtő szándékkal indította útjára ezt a konferenciasorozatot, amelynek célja a helyi és regionális irodalom és kultúra megítélésének javítása, minőségértékelésének rehabilitálása volt. A szakmai tanácskozás előadásai ennek a célkitűzésnek a függvényében egyebek között a következő problémákhoz kapcsolódtak:

• A lokális irodalom és/vagy kultúra mint fogalom története és meghatározása. Az irodalom- és kultúratudomány viszonya a lokálishoz, a regionálishoz
• A társadalom viszonya a lokális és regionális irodalmi és kulturális örökséghez. Oktatás- és művelődéspolitika
• Helyi alkotók és/vagy közösségek által létrehozott irodalmi és kulturális örökség
• A helyi emlékezet helyei: lokális és regionális emlékezethelyek, emlékezetpolitika
• Ikonikus személyek, szimbolikus helyek egy-egy lokális közegben
• Elfeledett vagy a magas irodalom színterére ki nem jutott alkotások és alkotók
• Negatív irodalmi és kulturális örökség. Szembenézés a múlt problematikus jelenségeivel
• A helyi értékek helye az irodalmi és a kulturális kánonban
• Az irodalomtanítás lokális-regionális jellege
• Műkedvelő irodalmi-művészeti tevékenységek a lokális és az összmagyar irányzatok tükrében

Konferenciánk egy szekció erejéig fókuszba kíván állítani olyan szerzőket, alkotókat is, akik valamilyen módon kapcsolódnak Nagyvárad lokális, illetve a Partium vagy Erdély regionális közegéhez, és bizonyítják, hogy a magas irodalom és kultúra kizárólag a helyiből nőhet ki. Az idei évben választásunk a 130 éve született Karácsony Benő (1888–1944) személyére esett, aki életművével jól példázza azt a helyzetet, amelybe jelenleg a lokális és regionális irodalom és kultúra megítélése esik az általános – és tegyük hozzá: sokszor a kanonizált – közvéleményben (is): Németh László szerint ugyanis a koncentrációs táborban életét vesztő szerző „egészen társtalan a magyar irodalomban”.

A Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportja által rendezett konferenciák sosem korlátozódtak az irodalom- és művelődéstörténészekre, hanem mindig nyitottak voltak más tudományok képviselői felé. Az idei konferencia szervezői – éppen a kérdéskör transzdiszciplináris jellege, valamint az irodalom- és kultúratudományra korántsem korlátozható mivolta miatt – ezúttal is szívesen látták a rokon tudományágaknak mindazokat a képviselőit, akik a fentebb megfogalmazott problémákhoz érdemben, újszerű módon vagy új szempontokat, új kutatási eredményeket bemutatva kívánnak közelíteni.

A konferencia helyszíne és időpontja: Partiumi Keresztény Egyetem / Nagyváradi vár, november 5–6.