Az irodalom és a kultúra éltető közege: a lokális és a regionális 2.

A PKE Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportja 2018-ban hagyományteremtő szándékkal indított konferenciasorozata, amelynek célja a helyi és regionális irodalom és kultúra megítélésének javítása, minőségértékelésének rehabilitálása.

Az irodalom és a kultúra éltető közege:
a lokális és a regionális 2.

Konferencia-felhívás

A Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportjának tudományos konferenciája
Nagyvárad, 2021. július 16–17.

Általában nagyon keveset, manapság azonban talán egyre többet beszélünk arról, hogy a lokális kultúra milyen megtartó erőt képvisel a nemzeti kultúra szempontjából. A helyi közösségek, a lokális és regionális miliő tényleges táptalaja a később magasabb szintre emelkedő irodalomnak és kultúrának, amely válhat akár nemzeti, akár világméretekben is meghatározó vagy hatást kifejtő tényezővé. A legtöbb esetben csak az alakulási folyamat végeredményéről, a jól ismert szétsugárzó jelenségről ejtünk szót, azt vizsgáljuk, és megfeledkezünk az irodalom és kultúra születésének és felnövekedésének körülményeiről, éltető közegéről, amely nélkül a végső állomás elérése is elképzelhetetlen. Meg vagyunk győződve arról, hogy az igazán fontos, egész életutakat meghatározó tényezők mindenkor helyi szinten történnek, csak a lokális értékből válhat nemzeti vagy nemzetközi hatású életmű. Miként a világörökségi helyszínek is mindenkor a helyi kulturális örökségből nőnek ki, ugyanúgy a lokális irodalom és kultúra produktumai és művelői sem azonnal a „csúcs”-ra születnek, hanem oda kitartó és a helyi közösséget meggyőző munkával jutnak el. Így válik a lokális vagy regionális közeg a kiterjedt alkotói recepció előkészítőjévé, próbaterepévé, sokszor valódi tartós ösztönzőjévé.

Konferenciánk éppen ezért kíván bekapcsolódni abba a diskurzusba, amely a lokális és regionális vs. globális viszonyát, egymásra hatását, illetve egymást feltételező voltát vizsgálja. Meglátásunk szerint ugyanis a helyi értékek felmutatása alapot teremthet arra, hogy Franz Kafkával együtt mondjuk ki: „a” helyi nem a marginális, másod- vagy harmadrendű szinonimája! Sőt: a magas irodalom és kultúra genezisének helyszíne! Természetesen nem minden terméke jut el a nemzeti vagy nemzetközi piacokra, de az ott elérhető alkotások biztosan innen indultak. Meghatározó jellege ellenére mégis méltatlanul kevés figyelem fordul erre a helyi és regionális közegre. A témában immár második alkalommal megrendezendő tudományos konferenciánk ezen kíván változtatni. Szeretnénk ugyanis a gyökerekig lemenve feltárni azt a soknyelvű és konfesszionálisan összetett kulturális-társadalmi közeget, amely kitermelte magából irodalmunk és kultúránk jeles képviselőit.

A Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportja 2018-ban hagyományteremtő szándékkal indította útjára ezt a konferenciasorozatot, amelynek célja a helyi és regionális irodalom és kultúra megítélésének javítása, minőségértékelésének rehabilitálása. A szakmai tanácskozás előadásai ennek a célkitűzésnek a függvényében egyebek között a következő problémákhoz kapcsolódhatnak:

  • A lokális irodalom és/vagy kultúra mint fogalom története és meghatározása. Az irodalom- és kultúratudomány viszonya a lokálishoz, a regionálishoz
  • A társadalom viszonya a lokális és regionális irodalmi és kulturális örökséghez. Oktatás- és művelődéspolitika
  • Helyi alkotók és/vagy közösségek által létrehozott irodalmi és kulturális örökség
  • A helyi emlékezet helyei: lokális és regionális emlékezethelyek. Emlékezetpolitika
  • Ikonikus személyek, szimbolikus helyek egy-egy lokális közegben – különös tekintettel a Partiumban, a Bánságban és Erdélyben
  • Elfeledett vagy a magas irodalom színterére ki nem jutott alkotások és alkotók
  • Negatív irodalmi és kulturális örökség. Szembenézés a múlt problematikus jelenségeivel
  • A helyi értékek helye az irodalmi és a kulturális kánonban
  • Az irodalomtanítás lokális-regionális jellege
  • Műkedvelő irodalmi-művészeti tevékenységek a lokális és az összmagyar irányzatok tükrében
  • Bármely irodalom- és kultúratudományi problémafelvetés, esettanulmány, elemzés, szemle stb., amely összefüggésben áll a lokalitás és a regionalitás kérdéskörével

Konferenciánk néhány előadás erejéig fókuszba kíván állítani olyan szerzőket, alkotókat, akik valamilyen módon kapcsolódnak Nagyvárad lokális, illetve a Partium vagy Erdély regionális közegéhez, és bizonyítják, hogy a magas irodalom és kultúra kizárólag a helyiből nőhet ki. Idei évi konferenciánk keretében a közel 30 esztendeje elhunyt, tordai származású Székely Jánosra (1929–1992) szeretnénk emlékezni. A marosvásárhelyi Igaz Szó (1954–1989) című szépirodalmi folyóirat szerkesztőségi munkálataival egybeforrt Székely-életműben mindhárom irodalmi műnem magas szinten képviselve van: a költő verseit gondolati fegyelem és etikai állásfoglalás jellemzi, az író prózájában történelmi regény, önreflexív regény, vallomásos elbeszélés kap helyet, a színműíró parabolikus történelmi drámái a keresztény-európai kultúra analízisei, melyekben hatalom és eszme villong, esszéköteteiben a szigorú logikai rend és az ironikus hangoltság nem szab gátat a személyességnek és a vallomásosságnak. A műfordítói tevékenységgel is kiegészülő, gondolatokban gazdag munkásság Erdélyben teljesedett ki, ott nőtt naggyá, hatott rá a hely és a kor minden öröme és üröme. Lengyel Balázs így fogalmaz Egy univerzális nagy író. Emléktöredék Székely Jánosról szóló publicisztikájában: „Egy biztos számomra, hogy Székely János nemcsak a határokon túli, az úgynevezett kisebbségnek, hanem egyetemes írója századunknak, századunk második felének. Valahol Camus és Orwell között. Egyike korunk legnagyobbjainak.” (A Hét, 1996. november 22.)

Várjuk tehát olyan előadók jelentkezését is, akik – a fentebbi témák mellett, azokkal párhuzamosan vagy azokba ágyazva – a Székely János-i életmű bármely aspektusát vizsgálják, különös tekintettel a genius locira, amelyet Torda, Kolozsvár vagy Marosvásárhely jelentett az író számára.

A Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportja által rendezett konferenciák sosem korlátozódtak az irodalom- és művelődéstörténészekre, hanem mindig nyitottak voltak más tudományok képviselői felé. Az idei konferencia szervezői – éppen a kérdéskör transzdiszciplináris jellege, valamint az irodalom- és kultúratudományra korántsem korlátozható mivolta miatt – ezúttal is szívesen látják a rokon tudományágaknak mindazokat a képviselőit, akik a fentebb megfogalmazott problémákhoz érdemben, újszerű módon vagy új szempontokat, új kutatási eredményeket bemutatva kívánnak közelíteni.

A konferencia nyelve magyar. A beérkezett anyagok alapján a szervezők összeállítják a konferencia programját, és erről értesítést küld a jelentkezőknek.

Kérjük az érdeklődőket, hogy a maximum egy oldal (2.500 leütés) terjedelmű szinopszisaikat a mellékelt regisztrációs űrlap kitöltésével 2021. május 31-ig juttassák el a szervezőknek.

Regisztrációs űrlap (Google-űrlap)

A konferencia részvételi díja 30 EUR (vagy annak megfelelő lej/forint), amelyet a helyszínen kell fizetni. A szervezők 2 éjszakára ingyenes szállást (szállodában/vendégházban) és étkezést biztosítanak a résztvevők számára.

Kapcsolattartók:

Albu-Balogh Andrea (balogh.andrea@partium.ro)
János Szabolcs (janos.szabolcs@partium.ro)
Verók Attila (verok.attila@partium.ro)